Eszünk ágában sincs versenyezni a nagy közvélemény kutató cégekkel, ám természetesen mi is lemodelleztük a 2019-es önkormányzati választások lehetséges kifutását. Az állítás 2019. 09. 21-én, Budapesten, a Rendszerakadémia családállítás képzése keretében történt. Oktató és állításvezető: Ifj. Csurgó Sándor.  A résztvevők iskolánk 2018/2019-es évfolyamának hallgatói voltak. 

A Rendszerakadémián régóta kísérletezünk politikai állításokkal, ezeket mindig dokumentáltuk. A politikai állításokban olyan általánosabb folyamatokat vizsgálunk meg, amelyek mindenkit - még a politikát elutasítókat is – érintenek. További részletek a módszerről, és a metodikáról IDE kattintva jönnek elő.

A tavalyi parlamenti választásokat megelőzően is folytattuk a kísérletezést, egy kis olvasnivaló:ITT és ITT.

Az állítási képek sok mindent megmutatnak előre, azaz az adott rendszerben és kontextusban lehetséges megoldásokat, következményeket. Kattints IDE.

Mi történt most?

Elsősorban a fővárosi erőviszonyokra, és a főpolgármesteri szék legvalószínűbb várományosára voltunk kíváncsiak. Egy nagy, és két kisebb, a folyamatokat egyértelműsítő állítást csináltunk.

A két kisebb tesztelő állításból az derült ki, hogy Karácsony Gergely akár el is elnyerhetné a főpolgármesteri posztot. Szeptember 21-én már látszott az a kép, amit a legfrissebb (október 10.) közvélemény kutatások is mutatnak, hogy Tarlós István és Karácsony Gergely között szoros befutó lehetséges.

A második kép azonban azt egyértelműsíti, hogy a budapesti választási eredmények összességében a Fidesz-KDNP pártszövetségnek kedvezhetnek majd.

(Megjegyzés: a fenti, nagyon leegyszerűsített állításokat fenntartásokkal kell kezelnünk.Tapasztalataink szerint, a politikai állításoknál túlságosan kevés rendszerelem használatakor a résztvevők elvárásai, vágyai, félelmei is torzíthatják az eredményt.)

A nagy állítási kép ennél meglepőbb összefüggéseket mutatott:

Ha Budapest hosszú távú érdekét nézzük, az állításból az látszott, hogy valójában egyik főpolgármester jelöltet sem az érdekli, mi a főváros érdeke.

A főváros érdekét képviselő csoporttagnak sem volt köze egyik jelölthöz sem.

Az egész állítást egy képviselő uralta középen, aki a választások eredményét befolyásoló hatásokat (politika leleplezés, nem törvényes manipuláció, esetleges választási csalás, stb.) hozta be a rendszerbe. Egy esetleges orosz befolyásolást kizárta ez az állítás.

Berki Krisztián a pártpreferencia nélküli választókat érdekelheti, míg Puzsér Róbert - aki az állítási képből kivonult, a partvonalon álldogált -, a fidesz szavazóknak kelti fel a figyelmét. A pártpreferencia nélküli választók Tarlós Istvánra is figyelnek.

Az ellenzéki szavazók képviselője egyértelműen csak az ellenzék képviselőjére nézett.  A fidesz szavazók pedig a választási eredményt befolyásoló tényezőket tartották szemmel.

Az Európai Unió képviselője Karácsony Gergelyre és az ellenzékre tekintgetett.

Három szereplő viszonya és kapcsolódása igazán érdekes. Kik ők? Budapest város érdeke, a főváros számára megfelelő vezető és a választást befolyásoló tényezők.

A képviselők megnyilatkozásából az látszott, hogy a Budapest számára megfelelő vezető csakis a választást befolyásoló tényezőkön keresztül kapcsolódik a főváros érdekeihez.

Azaz. Definiáljuk először is, mi Budapest legfőbb érdeke. Az, hogy a jelenlegi politikai folyamatoktól függetlenül is forrásokhoz jusson, amiből fejlődni tud. A kormányzópárt (Fidesz-KDNP) azonban egyértelművé tette (lásd Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi, Gödöllőn elhangzott beszédét), hogy támogatásra a főváros elsősorban akkor számíthat, ha az általuk preferált vezető kerül az élére.

Vagyis: az állításból az az ellentmondás derült ki, hogy Budapest érdeke bármilyen áron is az, hogy olyan vezetője legyen, aki számíthat politikai támogatásra és a szükséges forrásokra. Ez az összefüggés azonban már túlmutat a rendszerszemlélet és a kísérletezésünk keretein.