Van egy ütős koktél, úgy hívják Long Island Ice Tea. Az összetétele: orosz vodka, fehér rum, gin, silver tequila, triple sec és kóla. A díszítéséhez jégkockát, koktélcseresznyét, illetve citrom, vagy lime gerezdet használnak. Akik ittak már ilyet, mindig nagy levegőt vesznek, mielőtt a következőbe belekortyolnak. Akik pedig először kóstolják, nagyon meglepődnek, hiszen olyan erős, mint egy lórúgás.

A recept és az utóbbi két mondat tökéletesen illik egyébként a családállításra. Ez a módszer más tanácsadási formákból (NLP, pszichodráma, hipnoterápia, stb.) is átvett elemeket, ám ezeket egy önálló és nagyon markáns elmélettel körítve teljesen új technikává gyúrta össze. A családállítás tehát olyan, mint a Long Island Ice Tea. Sokféle összetevője van, és ezek egy különleges, mással össze nem téveszthető egységet alkotnak.

Az utóbbi években azonban egyre több olyan fura segítő szolgáltatást hirdetnek a magyar piacon, amelyeknél valamilyen előtag után megjelenik az állítás szó is. Ezek az újdonságként, sőt, újításként beharangozott technikák nem titkoltan a családállításra hajaznak, művelőik egyértelművé teszik, hogy ők a családállítás általuk kreált formájával dolgoznak.

Mi ezzel a baj?

Csak annyi, mintha a Long Island Ice Tea (LIIT)koktélt összeöntenénk egy Mojitoval. Utóbbiban is megjelenik a fehér rum, ami így elbillenti a LIIT kiegyensúlyozott rövidital arányát, a lime pedig nem csupán díszítés, hanem fontos alkotóelem, és az ásványvíz alaposan felhígítja az egészet. A végeredmény tehát nem egy Long Island Ice Tea de lux, hanem valamiféle fura elegy. Lehet, hogy fogyasztható, ám nem ugyanazt tudja.

Miért is újítunk?

Azt szeretnénk, hogy a családállítás még hatékonyabban működjön. Ezért a módszer keretein belül variálunk, azaz például új állítási formákat vezetünk be. Ez ettől még családállítás, csak a technika finomodik egy kicsit. Vagy: a megoldásorientált szemlélet bevezetésével kibővült a rendszerelemek tára, és megváltozott az állítások célja is. Nem a miérteket kutatjuk, hanem a mit kéne tennem ahhoz, hogy…, és a hogyan tudom elérni ezt vagy azt…, kérdéseket válaszoljuk meg. Ez ettől még családállítás.

Ahogy családállítás az is, amikor a lélekkel dolgozunk, térben megjelenítve azt, vagy betegségek esetén a különböző testrészeknek, szerveknek választunk képviselőket.

De ha minden állítás családállítás, miért nem használja mindenki ezt a gyűjtőfogalmat?

Sajnos épp azért nem, mert a családállítás egy szakma. Tudás kell hozzá. Az tud – fogalmazhatnék így is: annak van joga – újítani, aki tökéletesen elsajátította, megértette, és megfelelően alkalmazza a családállítás receptjét, azaz szabályait, ezzel együtt pedig minden fogását. Az egyéb próbálkozások csupán pancsolásnak tekinthetők.

Aki nem családállítást hirdet, ám azt sugallja, hogy ez mégis az, csak másképp, nem tesz mást, mint kiveszi ebből a módszerből a látványt, és hozzácsapja, amihez valamennyire ért. Megpróbálja abba az illúzióba ringathatni a klienseit, hogy azt kapják, amit az egyre ismertebbé és népszerűbbé váló családállítás nyújt, csak valamilyen más formában. A próbálkozás lényege: én mondom meg nektek, mi az a családállítás.

Erre még azért van kereslet, mert sok kliensnek fogalma sincs arról, hogy mit tud az igazi családállítás. Felnőtt üzemmódba állít át, felelősségvállalásra késztet, döntések felé lök el. A családállítás értő kézben valódi változásokat hoz. Igen, olyan, mint egy lórúgás.

Nem valamiféle felvizezett, összelájmozott long drink.