Az állítás 2015. 09. 12-én, Budapesten, a Rendszerakadémia családállítás képzése keretében, a 2014. évfolyam oktatási modulján történt. Oktató és állításvezető: Ifj. Csurgó Sándor.

Lépések:

1. Az állítás menetének módszertani ismertetése, keretfeltételek tisztázása
2. Kérdések megfogalmazása
3. Rendszerelemek kiválasztása
4. Képviselők kiválasztása
5. Állítás
6. A képviselők kikérdezése
7. Értékelés

Módszertan, keretek

Az állítás célja most nem megoldás elérése, vagy akár csak keresése, hanem a jelenlegi helyzet felmérése volt. Ebből következően – a Féderer Ágnes által kidolgozott – egyképes állítási technikából indulunk ki. (Azaz különösen nagy hangsúlyt kap az interjú, az előkészítés során a kérdés pontosítása, és a megfelelő rendszerelemek kiválasztása, mert utólag nincs lehetőség a – családállításban amúgy teljesen szokványos – tesztelésekre, módosításokra. Az első képnél megállunk, és leolvassuk, hogy mit látunk.)

Minden csoporttag feltehette a témával kapcsolatos saját kérdését, amelyet a csoport közösen értékelt.

A rendszerelemekre is a részvevők tettek javaslatot, a csoport pedig mérlegelte az elfogadást. Tekintettel a téma összetettségére, és a lehetséges rendszerelemek nagy számára, a kérdések megválaszolása szempontjából legfontosabb elemeket választottuk ki. Korlátozó tényező volt, hogy egyik kiválasztott rendszerelem sem sérthette a résztvevők vallási, politikai, morális hozzáállását. Minden kiválasztott elem mindenki számára egyértelmű jelentéssel bírt.

A képviselők kiválasztásának módja garantálta a teljes fedettséget (lásd részletesen később!), azaz egészen biztosak voltunk abban, hogy egyetlen képviselő sem tudta, hogy kit, vagy mit képviselt az állítás során.

A részvevőknek nem kellett nyilatkozniuk a politikai irányultságukról, preferenciáikról, hozzászólásaik során csak a vulgáris, szélsőséges megnyilvánulásokat tiltottuk, azaz nem kellett tudatosan semleges formát használniuk.

Kérdések

A kiindulási téma csak ennyi volt: migránshelyzet. Mindenki szabadon megfogalmazhatta az ezzel kapcsolatos, őt leginkább izgató kérdését. Feltétel csupán annyi volt, hogy az egész csoportot érintőnek kellett lennie, nem szólhatott egyéni, csakis a kérdést feltevőt érintő dilemmáról.

Eredetileg egy közös kérdést akartunk megfogalmazni, de kiderült, hogy ugyanazon rendszerelemek segítségével több dologra is választ kaphatunk, méghozzá egyidejűleg, ezért a következő kérdésekben állapodtunk meg:

Jönnek-e szervezetten a menekültek közé keveredve terroristák?

Okozhat-e a jelenlegi migránshelyzet Európában fegyveres konfliktusig fajuló zavargásokat, nézetkülönbségeket, esetleg háborút?

A migráns helyzet következtében felerősödik-e Európa iszlamizálódása?

Van-e esélye annak, hogy a jelenlegi magyar kormány belebukik a migránshelyzet kezelésébe? (Mind a külpolitikai, mind a belpolitikai szempontokat figyelembe véve.) Mire használja Orbán Viktor ezt a helyzetet a belpolitikában?

Szétesik-e az EU?

Sikerül-e békés eszközökkel megoldani Magyarországon a migránskérdést (például kvótarendszer)?

Rendszerelemek

Közösen a következő rendszerelemeket választottuk:

(lásd a mellékelt ábrán!)

1. USA (1.)
2. Oroszország (2.)
3. Magyarország (állam, magyar identitáshordozó) (3.)
4. Törökország (4.)
5. Európai Unió (5.)
6. Németország (6.)
7. Közel-keleti iszlám országok (nem elkülönítve a síita, szunnita irányzatokat) (7.)
8. Iszlám Állam (8.)
9. Jobbik (9.)
10. Magát baloldali ellenzéknek tekintő magyar szervezetek összessége (10.)
11. Orbán Viktor (miniszterelnöki funkcióban, közszereplőként, a kormány, valamint a FIDESZ döntéshozatali mechanizmusában abszolút meghatározó személyként) (11.)

Migránsok – 3 külön rendszerelemként megjelenítve:

12. Szír háborús menekültek (12.)
13. Gazdasági bevándorlók (13.)
14. Szervezett terroristák (14.)

 A magyar lakosság – 3 külön rendszerelemként megjelenítve:

15. Gyűlölködők (15.)
16. Támogatók (belevéve a tevékenységében passzív, de szimpatizáló, gyűlölködést elvető réteget is) (16.)
17. Passzívak (17.)
18. Jelenlegi szíriai helyzet, háború (18.)
19. A migráció miatt kitörő fegyveres konfliktus az Európai Unióban (19.)

Képviselők kiválasztása

Tekintettel arra, hogy sem az állításvezető (moderátor), sem a részvevők nem tudnak kívül helyezkedni egy ilyen témán, ezért teljes fedettségre volt szükség. A metodika a következő volt: papírdarabokat téptünk, az egyes rendszerelemeket ezekre írtuk fel, majd összehajtottuk egyenként, és mindegyik műveletet más-más személy végezte. Ezt követően az állításvezető, véletlenszerűen kiválasztva, felmutatta egymás után az összehajtott papírszeleteket, és megkérdezte a résztvevőket, ki érzi úgy, hogy arra az aktuális szerepre jelentkezni akar. Az átadott cetlit mindenkinek azonnal – anélkül, hogy megnézte volna – zsebre kellett tennie. Így az állítás során senki nem tudta, hogy ő maga, és persze a többiek, kit, vagy mit képviselnek. Kizárólag a családállítás alapkövének tekintett képviseleti érzékelés jelenségére támaszkodhatott minden szereplő.

Állítás

A speciális állítási formából kiindulva, az állításvezetőnek elsősorban moderátori feladatai voltak. Az egyes rendszerelemek képviselői, engedve fizikai, emocionális érzeteiknek, követve esetleges mozgáskésztetésüket, megkeresték a helyüket a teremben. (A helykeresés szempontja: ahol a legjobb, ahol a legkomfortosabb, esetleg a legkevésbé rossz.)

A képviselők kikérdezése

Miután a kép nyugvópontra jutott – két képviselő folyamatos mozgása pedig végtelen ciklust sejtetett, megkezdődött a képviselők kikérdezése. Mindenki ugyanazt a három kérdést kapta: általános közérzet, kikkel érez kapcsolatot, és ezeknek a kapcsolatoknak a minősítése (kellemes, kellemetlen, stb.),

Ezek a kérdésekre még azelőtt kellett válaszolniuk, mielőtt bárki felfedte volna, hogy mely rendszerelem képviseletében van.

Ebben a leírásban a könnyebb érthetőség miatt nevesítjük a rendszerelemeket: LÁSD ÁBRA!

1. USA – a terem sarkából, kívülről szemléli az egészet, erős, úgy érzi, ő uralja a terepet, azt csinál, amit akar.
2. Oroszország – arccal a terem közepe felé áll, alapvetően mindenkit érzékel, de elsősorban magával van elfoglalva. Nyugtalanság, fejfájás, más testi fájdalmak. Figyeli a hozzá közel álló magyar passzív lakosságot.
3. Magyarország – nem kapcsolódik senkihez, (és őt sem igazán érzékeli senki), egyetlen határozott érzete van, hogy a két, tőle jobbra, illetve balra álló nagyobb csoport közötti folyosó szabad maradjon, amin el tud somfordálni.
4. Törökország – Németország mellett a helye, a bevándorlók közé keveredett terroristák (amikor a képviselőjük elmegy mellette) bár zavarják, de szükséges rosszként elviseli őket.
5. Európai Unió – alapvetően frusztrált, a Jobbik idegesíti, a mögötte álló háborús konfliktus félelemmel tölti el.
6. Németország – a migránsokhoz közel, de nem a középpontban áll. Fókusza a vele szemben, a terem másik végében álló USA képviselőn van, valamint érzékeli a szorosan mellette álló Törökországot, akinek a jelenléte erősíti. A másik oldalán álló magyar balos ellenzék idegesíti.
7. Iszlám országok – nem találja a helyét, folyamatosan járkál a képviselők között, olyan érzése van, mintha hátulról tolnák, bizonytalan, nem talál fogást a helyzeten.
8. Iszlám Állam – gyakorlatilag csak a gazdasági bevándorlókra koncentrál, őket figyeli. Némileg irritálja, hogy a szíriai háború képviselője lekicsinylően nyilatkozik róla.
9. Jobbik – szemmel tartja a menekülteket, de a legfőbb problémája, hogy az előtte (neki) háttal álló gyűlölködőkkel nem tud szemkontaktusba kerülni.
10. Balos magyar ellenzék – elbújik a menekültek mögé, az Iszlám Állam zavarja, Orbán Viktor képviselőjét fenyegetőnek érzi.
11. Orbán Viktor – konfrontatívan, szemben áll a menekültekkel, csak rájuk figyel. Néha hátra-hátra pillant a mögötte álló Magyarországra, de nem tudatosul benne (nem tulajdonít különösebb jelentőséget neki) annak jelenléte.
12. Szír háborús menekültek – szorosan a szíriai háború mellett, azaz a 18-as rendszerelem által kontrolláltan áll farkasszemet nézve Orbánnal, másik oldalára szorosan tapad a gazdasági bevándorlók képviselője. Érdekelné Magyarország, de Orbán zavarja, eltakarja a kilátást.
13. Gazdasági bevándorlók – nagyon melege van, nyomást érez, Németország, Törökország, Iszlám Állam érdekli. Magyarország is, de Orbán Viktor képviselőjét fenyegetésként éli meg.
14. Terroristák – képviselőjük folyamatos mozgásban van a kör szélén, nem vegyül a többiekkel, passzív, erős, várakozó, nincs kapcsolata egyik rendszerelemmel sem.
15. Magyar gyűlölködők – stabil, határozott, zavarja, hogy a vele szembenálló migráns szimpatizánsok képviselője kitakarja a menekülteket. Néha ránéz Magyarországra, de a fókusza inkább a szíriai háború – és a háború elől menekülök – , valamint  Orbán Viktor csoportosuláson van.
16. Magyar szimpatizánsok – a gyűlölködőkkel való szembenállás köti le, mást nem érzékel.

16. Magyar közömbösök – stabil, de lefagyott, a mellette álló Oroszország biztonságot ad számára.
17. Szíriai háború – alapvetően a menekültekkel érzi magát összetartozónak, az Iszlám Államot gyengének, és kicsinek látja.
18. EU-s háború – az EU mozgása határozza meg a helyzetét, szorosan a háta mögött áll, haragszik a szír helyzetre.

Értékelés

Az értékelésnél a térbeli elhelyezkedések, érzetek családállítási értelmezéséből indultunk ki. Vannak kapcsolati dinamikák, rendszerelemek, amelyek egy laikus számára is tisztán értelmezhetők (USA). Aztán vannak olyan bonyolultabb összefüggések, ahol az az érzésünk, hogy nem vagyunk minden szükséges információ birtokában (pl. USA – Németország - Törökország kapcsolat). Természetesen vannak olyanok is, amelyeket csak komoly összeesküvés elméletek kreálásával, vagy még azzal sem tudunk megfejteni (pl. Magyarország viselkedése…)

A következtetéseket a kérdésekre adott válaszokként vontuk le, a csoportban, közösen megbeszélve. Természetesen így sem zárható ki a szubjektivitás.

Jönnek-e szervezetten a menekültek közé keveredve terroristák?

A képviselő mozgásából azt a következtetést tudjuk levonni, hogy jelenleg szervezetten (tudatosan) nincs, vagy minimális a menekültek közé keveredve beszivárgás. Az Iszlám Állam sokkal inkább tekinti a migránshelyzetet üzleti vállalkozásként, pénzszerzési forrásként, jelenleg nem érdeke az aktív jelenlét, a destabilizálást elintézi a menekültáradat, és az azt tehetetlenségből, vagy politikai háttérjátszmák miatt kezelni képtelen európai adminisztráció. (Nem zárható ki egyéni, önjelölt vallási fanatikusok felbukkanása, akik egy adott pillanatban elkövetnek valamit.)

Okoz-e a migránshelyzet Európában fegyveres konfliktusig fajuló zavargásokat, nézetkülönbségeket, esetleg háborút?

Jelenleg inkább az ettől való félelem, mintsem a reális veszély van jelen, ez persze változhat.

Bekövetkezhet-e Európa iszlamizálódása?

Az Iszlám Államot jelenleg nem érdekli ez a téma, a közel-keleti iszlám országok pedig – bár érzik a lehetőséget – még nem tudják, hogyan fordíthatnák a hasznukra a helyzetet.

Van-e esélye annak, hogy a jelenlegi kormány belebukik a migránshelyzet kezelésébe? Mire használja Orbán Viktor a migránsokat a belpolitikában?

Az a jelenség, hogy Magyarországgal, mint identitáshordozóval (magyar vagyok, lojális vagyok) gyakorlatilag a teljes magyar lakosságot lefedő három csoportból egyiknek sincs kapcsolata, súlyos identitás-, hosszabb távon pedig akár társadalmi válságra is utalhat. Bár a magyar lakosságot egy bizonyos témához (migránsok) viszonyulása alapján csoportosítottuk, az állítás képe arra is figyelmeztet, hogy a szétesettség, a különböző társadalmi csoportok szembenállásnak intenzitása esetleg fokozatosan átterjedhet más területekre is, és olyan mértékű össztársadalmi konfliktust okozhat, amelybe egy kormány akár még bele is bukhat.

A másik, nem kevésbé ijesztő jelenség Orbán Viktor elszakadása Magyarországtól (természetesen az állításban látottakról beszélünk), illetve érdektelensége a magyar valóságot illetően. Egyrészt izgalmas a menekültek – Orbán – Magyarország – EU tengely, amely igazolni látszik az új Hunyadi János szerepet, viszont az is látszik, hogy ez szinte kizárólag róla szól, az általa védeni hivatott rendszerelemekkel ugyanis nincs kapcsolata.

Érzékelhető, hogy a Jobbik a migránsokhoz ellenségesen viszonyuló lakosságban potenciális szavazókat lát, a radikalizálódást saját tábora növelésére igyekszik felhasználni.

Szétesik-e az EU?

Az EU tehetetlensége, frusztráltsága jelzi a helyzet kezelhetetlenségét. De a megoldási alternatívák hiánya, és a csoport nagysága (19 fő már bent állt az állításban) nem tette lehetővé ennek a kérdésnek a komplex vizsgálatát. Egy következő állításban, specifikus rendszerelemekkel lehet tesztelni a háttérfolyamatokat.

Sikerül-e békés eszközökkel megoldani Magyarországon a migránskérdést?

Az előző válasz lényege érvényes itt is. Egy ilyen állítás mindig a pillanatnyi lehetőségeket térképezi fel. Egy későbbi alkalommal, amikor már lehetséges, és valódi alternatívák állnak rendelkezésre a megoldás modellezésére, talán pontosabb választ kaphatunk.